Vízben oldódó vitaminok

Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, bonyolult kémiai összetételű kis molekulájú vegyületeket nevezzük vitaminnak. Bevitelük egyszerűen táplálkozás közben történik meg. Egyes vitaminok már a szervezetben képződnek különböző kémiai folyamatok útján, mások pedig enzimekből csapódnak ki.

A vitaminok egyik fajtájába azon elemek tartoznak, melyek vízben oldódnak. Vizsgáljuk meg most ezeket:

  • B12-vitamin: Az egyik legfontosabb vitaminja a vérképzésnek. A vörösvérsejtek képzését befolyásolja, valamint fehérjeszintézisben is szerepet kap. Nagy részét a bélnyálkahártyán keresztüli felszívódás közben állítja elő a szervezet, éppen ezért a helyes bélflóra működés fontos a felszívódásához. Élesztőben ,májban található meg, valamint a kevésbé átsütött, angolosan elkészített marhahúsban.

  • B1-vitamin: A vitamin szerepet játszik a z idegrendszer megfelelő működtetésében, emellett pedig a szénhidrátok feldolgozásáért, a szénhidrátanyagcseréért felelős. Éppen ezért fontos hogy pótoljuk, hiszen a nem megfelelő mennyiség görcshajlamhoz vezet, valamint fáradtságérzést idéz elő. Felszívódása optimális a savas közegben, ezért ha tabletta formájában szeretnénk bevenni akkor célszerű azt étkezés közben megtenni. Természetes forrása a máj, húsok, tojássárgája, gabonafélék, a paradicsom és a cékla.

  • B2-vitamin: Alapvetően a B2-vitamin az enzimek kialakításában játszik szerepet, de ezzel kapcsolatban sok folyamatot befolyásol, úgy mint vérképzés. növekedés, a szövetek légzése és a méregtelenítés. Vegyes táplálkozással pótolható a hiánya, de a legjobb forrása a paraj, a paradicsom és a saláták, de megtalálható a tejben, májban vesében is, valamint zöldbabban, borsóban és a gyümölcsökben.

  • B3-vitamin (Niacin): A b3 vitamin szintén enzimek kialakításában van jelen, de közvetlenül is szükség van rá fontos folyamatokban. Vérképzés, a gyomorsav termelés szabályozásában, hormonszintézisben és a bőrlégzés helyes működtetésében is. Fontos vitamin, hiszen májvédő hatású, és a koleszterin szint csökkentésében is szerepe van. Amennyiben fogyasztunk mogyorót, olajos magvakat, hüvelyeseket, barna kenyeret, paradicsomot, akkor könnyen pótolhatjuk a szükséges napi mennyiséget.

  • B5-vitamin (Pantoténsav): A b5 vitamin hiánya és az ezzel járó problémák nagy százalékát érinthetik a lakosságnak, hiszen a dohányzás fokozza a B5-vitamin szükségletet. Alapvetően a bélműködés helyreállításában van szerepe, és a köztes anyagcserében, a zsírsavak lebontásába. A vitaminhiány című cikkben részletesebben beszélünk arról, hogy mit okozhat ha nem megfelelő szinten van szervezetünkben, most beszéljünk a pótlásáról. Amennyiben fogyasztunk búzacsírát, olajos magvakat, tejet, tojást, élesztőt és húst akkor nem lehet gondunk a vitamin hiányával, tehát a rendszeres és változatos étrend segít ebben.

  • B6-vitamin (Adermin): Egy enzimekkel szorosan együttműködő vitaminról van szó, mely szükséges a B12 vitamin beépüléséhez is. Komoly szerepe van az anyagcsere folyamatokban. Különböző zsírok, fehérjék és szénhidrátok bontó enzimeinek szerves része, de szerepe van az energia átvitelben is. A banán, dinnye, hántolt rizs, vöröshagyma, káposzta, tejtermékek, burgonya és élesztő fogyasztása segíthet a B6-vitamin pótlásában.

  • B9-vitamin (Folsav): Egy olyan vitaminról beszélünk, mely több anyag beépülésében szerepet játszik, így szerepe meglehetősen komplex. A B12-vitamin felszívódásában, valamint a vas felszívódásában is fontos feladatot kap. A gyomor, a bélrendszer, valamint a szájnyálkahártya épségének kialakításáért is felelős, valamint nagyon fontos szerepet kap a terhesség korai szakaszában, a magzat gerincének kialakításában. Legnagyobb mértékben a zöld növények leveleiből pótolható, mint például sóska vagy paraj, de emellett megtalálható a szójában, húsfélékben és az élesztőben is.

  • C-vitamin: A legismertebb vitamin azt hiszem ezt biztosan állíthatjuk. Fontos szerepe van az anyagcserében, és sok olyan szerepe van, mely az általános közérzet javításához, és a betegségek kivédéséhez szükséges. Jól látszik ez abból, hogy egy átlagos napon 60-100mg C-vitamin szükséglete van a szervezetnek, betegség alatt ez 500-1000mg között mozog. Dohányzás esetén szintén magasabb a C-vitamin szükséglet. Hiánya sok mindent okoz, így pótlására figyelnünk kell. Gyümölcsökben, zöldségekben nagy mennyiségben megtalálható, de legjobban a savanyú közegben marad meg leginkább a hasznos C-vitamin, így citromban, savanyú káposztában, grapefruitban és fekete ribizliben kiemelt mértékben megtalálható.

  • H-vitamin: Tulajdonképpen minden egyes sejtünkben megtalálható a H-vitamin. Alapvetően a hámszövet védelméhez van köze, de a zsírsavak bontásában is szerepet kap. Az emberi szervezetben a H-vitamint a baktériumok állítják elő, így pótlása megoldott, viszont abban az esetben, ha szervezetünknek külső segítséget szeretnénk adni a pótláshoz fogyasszunk dióféléket, babot, szóját, élesztőt sajtot, vagy ribizlit.

  • P-vitamin: A P-vitamin a hajszálerek karbantartója. Szerepe fontos abban, hogy a hajszálerek épek legyenek, és ne alakuljanak ki bevérzések, melyek sokszor nyomot hagyhatnak a bőrfelületen. Hasonlóan mint a C-vitamint ezt is Szent-Györgyi Albert fedezte fel Rusznyák Istvánnal közösen. Természetes pótlásához citrusfélék, eukaliptusz, csipkebogyó, hajdina, szilva és szőlő fogyasztásával járulhatunk hozzá.

Fontos, hogy a vitaminbevitelt optimális szinten kell tartani. Sem a vitaminhiány, sem a vitamintúladagolás nem megfelelő állapot, hiszen mindegyik súlyos betegségekhez vezethet.